,,Az igazságot meg lehet tépázni, de megtörni nem, s az mindig úgy úszik a hazugság fölött, mint az olaj a víz fölött." - Raven

2013. június 16., vasárnap

,,Az igazságot meg lehet tépázni, de megtörni nem, s az mindig úgy úszik a hazugság fölött, mint az olaj a víz fölött."

Néha nem értem saját magamat.
Képes vagyok tartani a hátamat másoknak, csakhogy nekik legyen jó, közben pedig saját magam alatt vágom a fát, és saját magamat keverem szarba. Majdnem elcseszni mindent, csakhogy mást védjek...? 
Miért csinálom? 
Miért nézem mások érdekeit az enyéim helyett?

Kellett ekkora baklövést elkövetnem, hogy rájöjjek, nem kell mindig másokat nézni -  elbaszhatok mindent akár 2-3 hónap alatt is, ha nem figyelek arra, hogy én magam mit akarok.
És ha nem figyelek az Ő érzéseire.

De megértettem. Nem akarom elbaszni. Mindent megteszek, hogy bízzon bennem - hogy megmutassam: megéri bízni.
Emlékszem még a szavaira, és arra az érzésre, mikor majdnem elveszítettem.
Keserű, és üres érzés. Síró -és gyomorgörcsök felváltva, teljesen egyedül voltam, amikor a barátaim is azzal biztatnak, hogy "örökké tartó kapcsolat nincs."

Nem. Nem! Akárki akármit mond, nem akarom elveszíteni. Nem fogom. Harcolok Érte...
Mikor kicsit eltávolodtunk egymástól akkor, olyan érzésem volt, hogy elrontottam mindent, és vissza sem csinálhatom, pokolian megijedtem. 
Éjjel 11-kor sírva szaladtam ki a házból, mindegy merre, csak ordítani, hangosan zokogni akartam valahol.
Kimentem a Padunkhoz a parkba, leültem, és akkor elkezdett rázni a sírás. Zokogtam. Jó ideig nem tudtam abbahagyni. Csak azt akartam, hogy Ő itt legyen és ölelhessem. Hogy minden úgy legyen, mint régen. Kapkodtam a levegőt, nem láttam a könnyeimtől. 
Nem akartam arra gondolni, hogy elbasztam, és vége, mert ettől féltem a legjobban.
Minden lehetséges verziót lepörgettem az agyamban, elterveztem mindet úgy, hogy mindnek az legyen a vége, hogy Ő velem van, ölelem, és csókolom, nem engedem soha többé...

Hálát adok az Istennek, és Neki, hogy így van. Ölelhetem, csókolhatom, és soha nem engedem már. Nem akarom átélni megint az érzést, mikor majdnem elveszítettem.

Viszont tudom, hogy megbocsátani meg lehet - de feledni sohasem. Ezzel tisztában vagyok. És én bizonyítani akarom Neki, hogy bízhat, hogy én bízom, és nagyon szeretem.

Nincsenek megjegyzések:

@templatesyard